Madách élete és az Ember tragédiájának elemzése

Madách Imre: Az ember tragédiája



Madách élete:
1823 január 21-én született Alsósztregován (ma már Szlovákia területe) középnemesi családban. Anyja rendkívül gazdag volt. Apja 1834-ben meghalt. Öten voltak testvérek. Madách magánúton végezte tanulmányait, a váci gimnáziumban érettségizett.1837-től
Pesten tanult filozófiát és jogot. Latinul, németül és franciául is olvasott. Itt ismerkedett meg Kölcsey, Vörösmarty, Bajza
Eötvös műveivel, Sheakespeare és Viktor Hugo alkotásaival. Tanulmányait 1841-ben fejezte be, és rá egy év múlva ügyvédi
képesítést szerzett. 1840 júniusában Pesten jelent meg az első, egyetlen verseskötete a Lantvirágok, melyet ifjúkori szerelme, Lónyay Etelka ihletett.
Visszament Nógrád megyébe. Alispán, Sréter János mellett joggyakornok lett, majd kinevezte aljegyzőnek. Ezután Fráter Pál oldalán dolgozott. Gyerek kora óta szívbetegsége volt, s most súlyosbodott az állapota, de ez ellenére sem adta fel a politika iránti érdeklődését. Aljegyzőségről viszont le kellett mondania.
16 évesen kezdi el írni Az ember tragédiáját.Előtte is foglalkozott írással, de nem volt nagy sikere műveivel.
1844-ben Madách megismerte Fráter Erzsébetet, Fráter pál unokahúgát, kiben Madách látta a szerelem lehetőségét. Viselkedésük azonban eltérő volt, nem illettek össze. Madách visszahúzódó egyén volt, Erzsébet pedig szórakozásra vágyó,nyüzsgő természetű.
Összeházasodtak Csécsén (Nógrád megye) azok ellenére, hogy a költő anyja, meg egy jó barátja, Szontagh is kifogásolta az egész kapcsolatot. Szerintük Erzsébet nem való feleségnek. 3 gyermekük született, s ezzel megszilárdították házasságukat.
Madách egyre jobban betegeskedett, s az 1848-49-es Szabadságharcban sem vehetett részt. Nővérének második férjét és 15 éves fiát Erdélyben kegyetlen módon kivégezték. Öccse, Kossuth mellett futárként dolgozott, tüdőgyulladást kapott és belehalt.Madách 1849-ben Csesztvén bújtatta Gracza és Záhony István gerillavezéreket, majd 1851-ben Parócán a halálra ítélt Rákóczy Jánost. 1852-ben Madáchot letartóztatták, majd Pozsonyba vitték. 1853 májusában szabadult, de Pestet nem hagyhatta el egy jó ideig.
Ez idő alatt felesége szeretőket tartott, miközben férjétől kért pénzt levélben. Miután a költő haza mehetett, házasságuk igen megromlott, kénytelenek voltak elválni.
A válás után magányosan élt Sztregován.1859-ben A civilizátor című komédiát írta meg. Az ember tragédiája 1862-ben jelenik meg. 1860-ban Nógrád megyei országgyűlési követ lett.
Egészsége folyamatosan romlott. 1864október 5-én, Alsósztregován halt meg.

Az ember tragédiája (elemzése, színek jellemzése)


15 felvonásos drámai,filozófiai költemény. A romantikus műfajba tartozik. A szabadságharc alatt a fiatalokban létrejött lelki-világnézeti válság az elsődleges forrása, majd az egyéni csapások, személyes csalódások tovább süllyesztették a kétségbeesést. A Tragédia legfőbb kérdése: van-e értelme az emberiségnek, van-e emberi fejlődés.
Lucifer: Az Úr világát akarja mindenképpen romba dönteni, meg akarja semmisíteni az embert. Lucifer tragikus magasságba emelt hősi alak, aki megmutatja a jövőt. Lucifer legerősebb ellenfele Éva. Éva a szépség és az érzelem megtestesítője. Igaz, hogy ő viszi bele Ádámot a "bűnbe", de megmenti a pusztulástól is.

Keretszínek: a mű első három színe (I.Mennyekben, II. A Paradicsomban, III.A Paradicsomon kívül) és az utolsó szín keretbe
foglalja az egészet. A Biblia teremtéstörténetével kezdődik a mű. Az első emberpár valódi történetével akarja bemutatni az ember bukását. Ezek a biblikus színek.

IV.Egyiptom: Ádám = fáraó, Lucifer = miniszter, Éva = rabszolga
A fáraó abszolút uralkodó, s azért építtet piramist, hogy halhatatlan legyen, ez milliók halálába kerül. Éva nyitja fel a szemét. A fáraó nagyravágyása ott bukik el, hogy a piramis ledől, és megfogalmazódik benne a szabadság-eszme, egy olyan állam vágya, ahol mindenki egyenlő.

V.Athén: Ádám = Miltiádész, Éva = Luciana, Lucifer = Ádám fegyvernöke
A szabadság-eszme torz megvalósulása miatt Ádám kiábrándul.Halálra ítélik Miltiádészt.Ádám a gyönyörben és a hedonizmusban keres feledést.Első kudarca után megtagad minden eszmét és erényt.

VI. Róma: Ádám = Sergilius, Éva = Júlia, Lucifer = Milo
Ez a szín egy életformának a csődjét ábrázolja. Egy hanyatló világot mutat be, melynek Lucifer örül. Ádám is részt vesz a züllött életben, de nem találja benne örömét. Rómában dögvész pusztít.Feltűnik egy új eszme: a szeretet és a testvériség. Ádám új világot akar teremteni.

VII. Konstantinápoly: Ádám = Tankréd, Éva = Izóra apáca, Lucifer
A keresztény tanításai dogmákká váltak, a kereszténység teljesen elferdült.Eltorzult a testvériség eszme. Ádám többé nem akar semmiért lelkesedni, kiábrándultan a tudományba menekül.

VIII. Prága: Ádám=Kepler
Ádám nem folyik bele a cselekményekbe, csupán csak a világ szemlélője, s tanulmányozza azt és az univerzumot.Tudományait eltitkolja. Időjóslást, horoszkópkészítést készít, ezért elárulja magát. Anyját boszorkánysággal vádolják,felesége megcsalja. Éva egyénisége elég összetett: lelkifurdalás, kacérság, gyengédség. Ádám elalszik.

IX.Párizs: Ádám=Danton
A francia forradalom idejébe csöppent. Fő mondat: "Egyenlőség, testvériség, szabadság!" Ezek korábban megszületett eszmék, s most már Párizsban egyszerre élnek.Ádám újra cselekvő hős lesz. Éva két formában jelenik itt meg: egyik büszke márkinő a szépség és a költészet megtestesítője;másik alakja egy durva forradalmárnő. Ebben a színben is megjelenik az egyéniség és a tömeg ellentéte. Ádám ezúttal is megbukik, felébred álmából.

X. Prága II:
A tanítvány jelenet lesz fontos. Ádám tanítványát felvilágosítja, s szellemi önállóságra buzdítja. Új erővel indul el egy új világba.

XI.London:
Madách jelenét mutatja be a szín. Ez a korai kapitalizmus kora. Ipari forradalom kora. A londoni színben nincsenek összefüggő jelenetek. Ez is valamiféle romlott világ. csak négy tanuló hazája iránti szeretete tetszik neki. A szent költészet ebből a világból teljesen eltűnt, mindenki önző, nagyravágyó, haszonleső. Éva alakja itt is összetett. Ezt a színt a temetőjelenet zárja. Mindenki megássa saját sírját majd beleugranak. Éva nem zuhan a pusztulásba. Glóriával dicsőülten felemelkedik. s mosolyával akar a Földre gyönyört hozni. A szerelem, a költészet és az ifjúság győzedelmeskedett a londoni zűr és a halál
felett. Ádám a szín végén egy jobb világba vágyik.

XII. Falanszter:
Ez a szín Madách jelenéhez képest a jövőben játszódik. Az utolsó három álomjelenet: utópia. Ádám eleinte lelkesedik. Fő eszme: a megélhetés és az élet megmentése a Földön. Négyezer év múlva kihűl a Nap, ezért csak ennyi ideje marad a tudósoknak olyan energiaforrást keresni, mi pótolja azt. A tudomány célszerűsége uralkodik itt, s kizárólag a természettudomány. nagyon leegyszerűsödött a falanszterben az élet. Nincs érzelem, család, nincs nemzet, nincs haza, s az embereknek sincsenek neveik, csak számokkal illetik őket. Kiemelkedő egyéniségek alantas munkára kényszerülnek. Itt igaz az "egyenlőség" és "testvériség". Mindenki egyenruhát hord, nincs társadalombeli megkülönböztetés, nincs éhezés, mindenki egyenlő, béke van. Ez egy embertelen világ, mindenkinek rossz. a végső fordulatot Éva hozza elő, mikor elveszik tőle gyermekét. Ádám és Éva egymás iránti szerelmét betegségnek mondják, s kórházba akarják vinni őket. Ádám el akar szakadni a fizikai világtól, a Földről. Oda akar menni, ahol nincs fizikai test,ahol lelke nincs bezárva.

XIII. Ûr:
A természeti végzet elől az űrbe menekül. Lucifer úgy véli, hogy győzött, s sikerült elpusztítania az embert. De Ádám nem tudott elszakadni a Földtől, visszavágyódott, a sok értelmetlen küzdelem ellenére is. Az űr-jelenet több fontos kérdésre ad választ: a küzdelmet-valami jobbért-az élet és az ember lényegének tartja, míg a beletörődést és semmitevést bűnnek ítéli meg.

XIV. Eszkimó világ:
Nem tudták megmenteni a Földet, a természeti katasztrófa beteljesült. Mindenhol jég és hó volt. Az emberek elkorcsosultak, és félelem, éhség uralkodott rajtuk. Ádám teljesen megtört, és érzi, hogy itt már haszontalan, lényegtelen küzdeni. Lucifer szerint az ember a természeti törvények foglya. Ádám Évából is kiábrándul.

XV.A Paradicsomon kívül:
Ádám és Lucifer vitája itt is folytatódik. Ádám véget akar vetni életének, hogy megakadályozza a jövőt, mivel ő az első ember. Utólag belátja, hogy küzdeni kell, s a küzdelem már erkölcsi paranccsá vált. Elszakad Lucifertől, az Úr kegyeibe lép. Abban reménykedik, hogy megélt álmai hazugok, hogy csak Lucifer torzította el őket. Mi az ember sorsa? Van-e földöntúli élet? Van-e értelme az emberi létnek? Ádám ezekre a kérdésekre akar választ kapni, de nem kap egyértelmű feleletet az Úrtól. Éva a szerelem, a költészet és az ifjúság vigasztaló jelképét fogja mindig képviselni. Lucifernek is helye van a világban. Isten szavai megerősítik Ádám űr-jelentbeli véleményét, miszerint a küzdelem lehet, hogy hasztalan, de vannak etikai értékei.
Madách tragikusnak véli a történelmi színek tanulságát, de a végkifejlet nem az. Itt Ádám a sok kudarc ellenére is képes tovább küzdeni, nem adja fel. Az ember tragédiája tanulságos mű minden kor számára




Képek






Oldalak

    Képek






    Oldalak